Sajtóvisszhang - Tudásmenedzsment Workshop 2009
GYŐRI KÖZÉLET
Trunkos Ildikó, 2009. április 4.
A cselekvő tudás tart meg a munkaerő-piacon, Dr. Noszkay Erzsébet szerint nem „papírgyártásra” van szükség. Soha nem volt ennyire időszerű annak a felismerése, hogy aki nem kondicionálja, fejleszti a tudását, az kiszorul a munka világából – hangsúlyozta Dr. habil Noszkay Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottság Tudásmenedzsment Albizottságának elnöke a győri Széchenyi István Egyetemen megrendezett konferencián.
Az emberiség egész történetében a társadalom megbecsült szereplői voltak a tudás alkalmazói és közvetítői, például a papok, a gyógyítók, a sámánok – emlékeztetett lapunknak adott nyilatkozatában Dr. Noszkay Erzsébet. Utalt arra: sajátos módon a tudás kitüntetett szerepét a ma még megjósolhatatlan mértékű és mélységű válság hozta újra a felszínre. Kiderült, hogy a munka világában azok tudnak erősebben megkapaszkodni, akik kreatívak, alkalmazkodnak a felmerülő igényekhez, akiknek a tudása mozgósítható és fejleszthető. Az a tapasztalat, hogy ha bajba jut az ember, a találékonysága óhatatlanul felélénkül. Ha mindez tudatosan történik, akkor sokkal előrébb jutunk. Aki tudatosan bővíti ilyenkor is a tudását, az képes újítani, új szisztémákat kialakítani, hangoztatta az előadó.
A válságot minden ember megérzi, de az a fontos, hogy miként éli meg? – tette fel a kérdést. A munkahelyek többsége ilyenkor leépítésekre, átszervezésekre kényszerül. Vajon az egyénnek van-e annyi tudástartaléka, hogy annak mozgósításával, gyarapításával meg tudja őrizni az állását?
Noszkay Erzsébet érdeklődésünkre arról is beszélt: a tudás szerkezete óhatatlanul átalakult az idők során, különösen az utóbbi évtizedekben, a technika és a technológia soha nem látott fejlődésével.
- Be kell látni azonban, hogy ezek a rendszerek nem működnek korszerű, problémamegoldó emberi tudás nélkül. Az eszközök mozgatóereje az ész hatalma. A legokosabb számítógép is csak azt tudja, amit az ember beletáplál – mondta Dr. Noszkay Erzsébet. Hozzátette: Az persze igaz, hogy a technika fejlődésével, az internet elterjedésével a tárgyi tudás jelentősége csökkent, ám a problémamegoldó, nagyon sokrétű tudás elengedhetetlen. A társadalomnak, a gazdaságnak az értékteremtő tudásra van leginkább szüksége. A gazdasági társaságok, de az intézmények is egyre inkább tudásvezérelt dolgozókat alkalmaznak, s ez a kitétel messze nem csak az értelmiségi szakmákra igaz. Az elnök szerint amikor elhatározzuk, hogy mit tanulunk, főként azt tartsuk szem előtt, hogy a mindennapi gyakorlatban alkalmazható tudásra tegyünk szert.
- A cselekvő tudás megszerzésének van igazán értelme. Ez a tudás válik rendkívül fontos erőforrássá, ez nyit teret az egyéni boldoguláshoz, az egzisztenciális biztonsághoz – hangsúlyozta. - A papírgyártás, vagyis a diplomák öncélú halmozása nem teszi biztonságosabbá cselekvő létünket a munkaerő-piacon.
A tudást persze nemcsak megszerezni, hanem frissíteni, kondicionálni is kell. Ehhez a szükségszerű lépések felismerése mellett fontos annak az igénye, hogy egyre több legyek, s jobb életmódot akarjak teremteni magamnak, fejezte be nyilatkozatát a Magyar Tudományos Akadémia Tudásmenedzsment Albizottságának elnöke.